Jó régen írtam ide.Mostanába valahogy így alakulnak a dolgaim, bár az esetek nagytöbbségébe csak kedvem vagy hangulatom nincs hozzá, de még van a másik verzó amikor meló után dög fáradt vagyok.Annak is vége már.A legutóbbi fejezetet azthszem ott fejeztem be hogy terveztünk egy ilyen kis kiruccanást a régi barátokkal a régi idők emlékére.Szó se róla sikerült is ez a dolog és öt iszonyatjó napot eltudtunk tölteni odalent.Csupán annyi volt a baj hogy Misi mindössze a hétvégére tudott lejönni mert nemtudta megoldani a szabadságot.
Nem a multhétről beszélek de leértünk szerdán, ekkor még csak Bandi meg Dénes jött velem.Hoztam az össze holmimat mert még mindig belefér mindennem egy nagyobacska táskába és egy szatyorba, de mivel utlok szotyoral mászkálni valami mindig valmi más megoldst igyekszem találni.Úgy döntöttünk, hogy vonattal tudjuk le a távot amit az indulás kb 13 perc után meg is bántunk.Nem is tudom már pontosan miért?Talán az egész vagonba terjengő fing szag elegye az iszonyatős hőséggel vagy az a tudat hogy egyes szakaszokon egy parton döglődő vemhes cett is lehegyott volna minket.Ez nem kimondottan az a vonat út volt amikor csendesen üldögélünk, olvasunk vagy rejtvényt fejtünk, és mindezeket csak néha szakitjuk meg egy egy kortyal a jéghideg ásványvizünkből vagy a kólánkbol.Mi kiválasztottunk magunknak egy szinpatikus kabint ahol az ülések is csak félig voltak letépve, megnyitottuk az akkor még hidegnek számitó első söröket és szinte ezzekkel egyidőben eliskezdett ömleni rólunk a víz.Mire jött a kalaúz már félmesztelenre kellet vetköznünk mivel az elvislehetetlenséget csak fogozta hogy odasütött a nap is.Valahogy azért csak kibirtuk bár mire megérkeztünk már a fejükbe szált a meleg miat az a pár üveg sör és aludni lett volna kedvünk.Ez a putyadság csak addig tartott amég le nem száltunk a vonatrol és végre ottlehettünk amit olyan de olyan rég óta terveztünk már, egy közös balatoni kiruccanás.
A kemping helyünk nem volt nagykaland, de nem is volt olyan rossz.Egy nagy udvar volt aminek az egyik részén az árnyékba kis faházikók sorakoztak a másik fele pedig csak simán bevolt füvesítve.Két sátrat vittünk mert még nem tudtuk, hogy hanyan is leszünk meg ki hoz magával és ki nem.Jól is tettük ezt a pluszt mert hamarosan többen is voltunk már.A részletezéstől most valahogy elment a kedvem.Meg lehet unalamas is lenne.Valószinüleg most volt útoljára ilyen alkalom ezért próbáltam minden egyes percét kiélvezni és azthiszem sikerült is, majd ezeket a perceket beragasztom a képzeletbeli szép emlékek feliratu albumomba.
Vasárnap utazom Angliába, hát erre meg nem is tudok mit mondani mert nem tudok.Meg kell tennem és akkor már tegyem meg most.Már felmondtam a meló helyemen és készülödöm lelkiekbe, igaz még mindig azon a munkás szálón lakom de az időm nagyrészében a városba sétálgatok meg töltöm az időmet.Lehet mondani hogy csupa haszontalan dologgal mert javarészt mozizom olvasgatok meg ilyesmi.
Milyen szar lenne ha úgy kéne egy szobábol egy táskányi holmit összeválogatni amit vihetek magammal, ezen részbe már túlestem mivel egy ideje már csak egy táskával jövök - megyek, már csak egy kalapnyi szerencse hiányzik hozzá.
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.