Ész nélkül...úton

  Hatalmas problémám van, az, hogy itt vagyok már Budapesten.Ez sok dolgot jelent, az egyik az, hogy már az utam felét megtettem és nemsokára megérkezem.A másik, hogy mi minden baj lehet ezen a helyen, ha más nem eltévedek.Pláne ha figyelembe vesszük azt is, hogy rögtön első éjszaka ki is fosztottak, egy kis verekedés is volt, csak, hogy ne unatkozzak.De azért megjegyezném, hogy ha nem is az elmult időben de más városokba is történt velem ilyesmi vagy még rosszabb, csak itt több ember van, így több a faszkalap is.
   Emlékszem amikor még nagyon régen jártam fent pesten és láttam egy hajléktalan asszonyt.Mocskos volt és bűdös, valószínüleg bolond is, de nem az a lényeg.Néha érdemes meghallgatni távolrol ezeket, mert elvétve mondanak nagy igazságot.Ez az asszony azt üvöltötte folyamatosan, hogy rabul ejette ez az átkozott pöcegödör és itt fog benne megdögleni.Ezt soha nem felejtettem el.Csupán mostanába erősödött fel bennem ez az emlék.Én nem szeretnék sokáig itt maradni, csak átutazó vagyok.
   Amikor megérkezett a vonatom a keletibe már nagyon fáradt voltam.Úgy gondoltam, hogy majd ott egy padra nyugodtan leheveredhetek és alhatok egy kicsit.Nagy meglepetés ért amikor közölték, hogy bezár a pályaudvar estére, na ilyenkor mi van?Már ekor is rossz előérzetem volt az estével kapcsolatba, de teljes mértékig én voltam a fasz mert megkivántam egy kis alkoholt.Még annak ellenére is,hogy allig volt már pénzem.Non-stop bolt volt is a környéken, és így italozva indultam neki nagy városnéző túrámnak.
  Kissé elveszítettem az időérzékemet de szerintem vagy 2 órát sétálhattam.Arrol már fogalmam sincs merre.A nagy séta közben egyszer csak megszólított valaki.Valami hobó volt, látta nálam az üveget, és természetesen bepróbálkozott hátha kap belőle.Nagy hibát követtem el mert barátságosan odadtam neki, még az alján lehet 1 deci, azt gyorsan lehúzta.Ameddig izlelgette az utolsó kortyot enyhén torzult fejjel, én bátorkodtam megkérdezni tőle, hogy merre van a Duna.Ő erre kissé csodálkozva rámnézet és közölte, hogy inkább mennyek vele mutat sokkal izgalmasabb dolgot mint a Duna, hát követtem.Csak tudnám mit vártam...mit akar mutatni?Valami kis sötét sikátorba vezetett ahol voltak már egy páran, kinézetre és szagra is hasonlóak mint ő.Javarészt ültek vagy feküdtek.Kezdtem megörülni egy kicsit, hogy hallok valami igazán tragikus és érdekes életörténetet, ehelyet az én életörténetem fordult néhány órára tragédiába.
  A többiek szinte észre sem vettek, az aki odavezetett megkért, hogy nyugodtan üljek csak le.Egy régi garázs előtt voltunk amit két oladlor egy-egy fal takart, ilyen mini sikátor.Én a falnak támszkodtam, közvetlen mellém leült akinek adtam a piát.Még mindig ott szorongatta a kezében az üres üveget.Épp azon gondolkoztam, hogy miért nem dubja már el, hissz úgy se visszaváltható, amikor egyszercsak rámarkol a üveg nyakára és fejen csap vele.Onnatol kezdve csak, homájosan emlékszem az azt követő órákra.De azonnal az összes társa felpattant és elkezték lecibálni rólam a táskat.Engem se hagytak csak úgy ott, néhányszor belémrúbtak még és elszaladtak.Bár inkább lehet nevezni gyorsabb sétának.Ami a legmeglepőbb volt hogy allig vittek el valamit a táskábol, legalább is első ránézésre.Egy jó darbbig még elég kába voltam és fel se bírtam állni.Amikor végre összeszedtem a gondolataim odavonszoltam magam a szétszort holmimhoz.Akkor láttam csak, hogy az öszes konzervet elvitték és az oldal zsebeket is kipucolták.Ott volt a pénzemnek egy jelentős része és a KONZERVNYITÓM is.A rohadék alávaló szarfaszuak azt is elvitték.A kevéske ruhámat szétszorták de nem tünt el közölük semmi, ekkora már kezdett hajnalodni.
    Most már csak egy dolgot tehettem, még Bandi adott egy cím listát illetve egy telefon számot, hogy kit tudok elérni Pesten a régi barátok közül.Nagyon nem vagyok otthon ezen a környéken, úgyhogy a telefonszámot próbáltam először, sikerrel jártam.Dénes volt az, már várt, valaki szolhatott neki az érkezésemről.Mondott valami címet, hogy mennyek oda de én már olyan fáradt voltam és még a fejem is hasogatott.Azt se tudtam pontosan, hogy hol vagyok, csak megnéztem egy utca táblát és elmakogtam neki a telefonba.Szerencsére a hobók hagytak egy kis aprót a táskám aljába így feltudtam hívni Dénest, hogy legalább hívjon fel ezen a fülkén.Két óra múlva már ott is volt, nagyon megörültem neki, évek óta nem is láttam már.Az élet pályája is kicsit meghökkentett, eredetileg a szakács volt az álmai netovábbja, szó se róla...megcsinálta és dolgozik is vele de még is egy másik dolgot teljesített be.Idővel belépett a gitár az életébe.Azt szerette volna, hogy csak abbol megélni de ahoz nagyon nagy szerencse kell, hogy "zenei elkurvulás" nélkül meglehessen oldani.Tehát, hogy csak olyan zenét játszon amilyet ő szeret...úgy nehéz, neki sajnos nem is sikrült, de úgy, hogy mellé dolgozik...úgy már megy.Van neki egy kis zenekara ami most éppen szünetel és ezzel szoktak kisebb klubokban fellépni.A családdal áll egykicsit hadilábon, ott is inkább azért mert a gyerekei néha az őrületbe kergetik.Az ismerőseim közt ő az egyetlen aki kétszer házasodott, az első nem volt valami jó választás, gyereket sem akart.De később korigálta a hibát, és még gyerekből is lett kettő.Valahol a belváros közepén lakik egy olyan magasplafonu bérházban.Szó se róla, jól be van rendezve a lakás.Most lehetek is ott mivel a felesége a gyerekekkel valami nyaraláson vannak, neki meg dolgoznia kell.De legalább nem érzem mag olyan kellemetlenül.Ezt is tőle írom, az elmúlt néhány napomat majd később részletezem mert már megint elkezdett fájni a fejem.

   A Bandinál eltöltött néhány nap nagyon jót tett nekem, ki is pihentem magam, meg jol is esett a társaság.Igaz Bandi fel ajánlotta, hogy felvissz Budapestre de én inkább előbb megyek Hatvanba, ugyanis ott is van valaki akit meg szeretnék látogatni és remélem ő is fog nekem annyira örülni, hogy befogad néhány napra.Indulás előtt még felhívtuk, hogy pontosan hol is van az az utca ahol ő lakik, meg ,hogy vigyázzon mert vendégei lesznek.
   Mire odaértünk bizony már eléggé besötétedett, de nagynehezen mégis megtaláltuk.Misi barátunk lakik Hatvanba, őt is nagyon régen láttam már, bár nem túl sokat változott.Őt is megszálta a családi élet, jobban is igyekezhetett volna mert csak egy kislánya van és egy felesége.Békés kis családi házban laknak ami szépen rendbe is van tartva.Amikor megérkeztünk úgy láttam, hogy Tündi (felesége) nem annyira örült, hogy a férje két régi cimborája beállít éjszaka.De meglepő módon amikor közöltem velük, hogy mit is csináltam, illetve csinálok ő volt az akin nem láttam, hogy hülyének tart.Ami még nagyon jol esett, hogy maguktol ajánlották fel, hogy töltsem ott az éjszakát.Ezt megköszöntem és közöltem, hogy én vagy 2-3 ra gondoltam de abba is szó nélkül belementek.A kislányuk nemrég kapott egy nagyobb szobát és én elalhattam a régibe.Még nem volt átfestve, tehát szép rózsaszín, tele barbis képekkel.Az első ott töltött éjszakárol annyit azért elmondanék hogy, Bandi is csak úgy ment haza, hogy előtte leültünk egy kicsit beszélgetni, amiből végül iszogatás lett és egy telefon Banditol haza, hogy kicsit késni fog mert piásan nem mer elindulni a kocsival, így ő is maradt reggelig.De ott is volt gyerek így 11 kor bekelett fejeznünk a mulatozást...a házban.Így átmentünk a kisházba ahol igaz csoda várt minket.Misiről tudni kell, hogy mindig is nagy zenész volt.És nem csak rajongott de zenélt is.Mire érettségiztünk 92-ben ő már egy zenekarban dobolt, és eléggé jól.Rá pár évre ha nem kezdett volna el haldokolni a magyar rock élet minden formálya akkor nagyon sokra vihette volna.Mondjuk így se panaszkodhatott hiszen még vagy 10 éve egy eléggé nagy zenekar országos turnéján ő dobolt végig.Nem állandó tagnak vették fel csak kisígtett de így se rossz.Együtt is zenélgettünk valamikor régen, ami nagyon élvezetes volt, bár kétlem, hogy akár egy akordot is le tudnék már fogni.De megjött a kedvem a gitározáshoz megint csak.
   Hajnalig elbohóckodtunk azután Bandi is elindult haza, könnyes búcsú és igéret, hogy hamarosan felkeresem megint.Azutána következő nap már a hétvégébe csúszott így lehetett pihenni, délig alvás, majd Misivel kimentem a boltba.Ha már ott lakom egy kicsit akkor besegitek az anyagiakba, azzal a kevés pénzemmel ami maradt.
   Misi kidobóként dolgozik, nemrég csinált is egy ezzel kapcsolatos kis válalkozást.Vannak ott is problémák de most rengeteg nyári fesztiválre hívták őket,ezzel lehet kint lessz majd a szarbol.
  Egyik este amint bent ültünk a nagyszobába egy kicsit elszégyeltem magam, egy számomra idegen család melegében húzom meg magam mert én nem voltam képes ezt biztosítani magamnak.És ez az érzés amikor Misin kívül más is ott volt a közelemben csak egyre erősödött.Azt semm szerettem volna, hogy azt higgyék, hogy én ott akarok rajtuk élősködni így elég hamar bejelentettem, hogy mikor megyek majd el tőlük.Ez az időpont nemsokáre elérkezik.Kb 10 perc múlva.Nagyon örültem, hogy itt lehettem, egy békés kis ház, zöld fű.Mondjuk virágok is lehettek volna az udvaron meg valami kis szökőkút de ez is tökéletes, olyan békés...és családias.És annak is örülök, hogy semmit nem változott Misi semm, a járása is ugyan olyan mint régen.Az meg kimondottan aranyos volt amikor a kislányával mentek kézenfogva.Ő egy óriás és melette a kis manó aki néha felnéz az apjára csodálattol csillógó szemeivel.

  Nemsokára a vonatom is itt lesz, ezt még innen Misiéktől írom.Beszarás, hogy már lassan mindenkinek van internete.Jönn a vonat, és én megyek.Odafent is lesznek jópáran akiket meg kellene látogatnom.Remélem sikerrel járok majd, és most irány a "nagyfalu"!!

   Na tehát, először is...mocskosul szar idő van, de már itt vagyok Gyöngyösön.Lakik itt egy régi - régi barátom, szándékomban ált őt felkeresni.Valamikor még müvésznek készül, az meg nem is olyan egyszerü, így más lett belőle.Volt ,vagy talán van is neki egy tetováló üzlete, de amivel most foglalkozik az a természet.Itt él a Mátra lábánál és foglalkozik az erdőkkel, azon belül fingom sincs, hogy mit csinál.De mindig is szerette az ilyesmit, tehát mondhatni, hogy célba ért.Család szempontjábol ugyanez nem mondható el., néhány éve elvált de mind a három gyerek nála maradt.
   Ahogy megérkeztem az volt az első dolgom, hogy felhívjam Bandit.Elújságoltam neki, hogy most néhány napig rajta fogok élősködni, persze csak ha nem okoz neki problémát.De szerencsére nem okozott, sőt...kimondottan örült nekem.Csak megkellett várnom amíg valahonnan a hegyekből leér Gyöngyösre.Azt a pár órát némi városnézéssel töltöttem.
   Találkozó a megbeszélt helyen és onnan be egy kiskocsmába egy sörre, ott részleteztem neki merről, miért, és hova megyek.Ő se tartott teljesen normálisnak de felajánlotta, hogy lakjak nála egy darabig.Én őszinte voltam hozzá és elmondtam, hogy reménykedtem is a felkérésben.
   Az elmúlt néhány napomat nála töltöttem, és rohadt jó volt.Arra emlékeztetett amikor még fiatal titánok voltunk és valakinél néhány napot elhuligánkodtunk, de csak néhány alkalom volt.Ment dolgozni majdnem minden nap.Tegnap vett ki szabit.Munkába is elkisértem amikor csak néhány órát kellet tevékenykednie.A gyerekei is jófejek, minden megmozdolásukban rá emlékeztetnek, pláne a kisebbik srác.Tegnapelőtt délután a család és én kimentük egyet túrázni a hegyekbe.Mire odaértünk a célállomáshoz már kezdtem felköhögni a tüdőmet, kiestem már ebből a hegymászásbol.Mátraszenlászlóra mentünk, útközbe nem akarta elárulni, meglepetés volt.Még nagyon régen néha sátoroztunk erre, és azok felejthetetlen napok voltak.Ott a faluba leültünk egy kicsit a játszótérre és beszélgettünk, Bandi elárulta hogy, csak én nem tartom a kapcsolatott a többiekkel.Kicsit szégyeltem is magam, de az volt a lényeg, hogy ott voltam, onnan már busszal jöttünk haza.
  Tegnap szinte egész nap otthon voltunk, elvoltunk magunknak, én meg készültem a nagy útra.Ekkor Bandi felajánlotta, hogy elvissz egy darabon, ami nagyon jó ötletnek tünt.A folyamatos kapcsolattartást megigértük egymásnak és nemsokára indolunk.Ezt most még Banditól irom.Nemsokára vissz tovább állok, ahol találkozok majd még valakivel.

   Már régóta terveztem, hogy azokat a tapasztalatokat amiket az elmúlt hetekben szereztem megosztom a hatalmas olvasó táborommal.Nem is azért, hogy hasznosítsák mert kétlem, hogy nagyrészét akármikor is használniuk kellene, sokkal inkább azért, hogy teljes mértékig tisztába legyenek mi is a helyzet.
  Nem is tudom eldönteni, hogy melyik problémát nevezzem ki elsődlegesnek.Igazábol már az is elég nagy baj hogy amíg mások akaratukon kívül kerülnek legalább ilyen helyzetbe, addig én puszta kalandvágybol és lelki válságom orvosolása miat teszem ezt.Visszatérve...ami nagyon nagy gond az egyértelmüen a tisztálkodás.Mondjuk aránylag kedvező helyzetbe vagyok mivel eléggé sokat töltök panziókba ahol azért lehet fürdeni, de ha már egy pár nap kimarad az is szó szerint érezhető, mivel mostanában szoktak igazán gatyarohasztó melegek lenni.A panziókkal eléggé gyakran az a baj hogy nem igazán van bennük tusfürdő illetve sampon, vagy akár szappan, pesze akad néhány helyenl.De ez ritka, szerencsére a wc papírral nincsenek ilyen problémák, és ha már itt járunk...a szabadban elvégezni az ilyesfajta dolgaid...az tudd még kellemetlen lenni.Én alapból olyan vagyok hogy nemtudok oda szarni egy park közepébe mondván, hogy a kutyák is azt csinálják.A városokba pedig nincs valami túl sok nyilvános wc.Vagyis van, csak mindegyik le van zárva.Azt kellene, hogy oda szarni valamelyik elé, hátha értenék a célzást.Amig az ember ugymond nem kóstol bele ebbe az életbe, nem tanulja meg értékelni a nyilvános wc-ket.Az állomásokon meg mindig fizetni kell, de ezt a témát inkább nem is boncolgatnám tovább.
   A másik nagy probléma az a szabadtéri alvás.Ennek az elméleti részét régebben is tudtam de a gyakorlatba is volt szerencsém belekóstolni.Nagyon kell vele vigyázni mert könnyen megbetegedhet az ember, mindig minnél több dolog legyen alattunk.Ha csak egy pokrócunk van és nagyon kicsi akkor azt inkább magunk alá mint felénk rakjuk, alulrol ugyanis ilyenkor folyamatosan fázunk.A kartonpapír is nagyon hasznos mint arrol már korábban írtam is, illetve parkokban ilyen nyár környékén meg pláne a frisen nyírt füvet nem mindig szálítják el azonnal, az is jol jöhet.Még ha csak lehever az ember egy kis pihenésre.De a legjobb akkor is az ha ágyban alszunk, bár az nagyon rossz, hogy néha éjszaka felébredek és fogalmam sincs, hogy hol is vagyok.Ez gyakran olyan helyeken is megesett velem ahol már évek óta laktam.
   A következő hatalmas probléma az ennivalo, de ez is az első helyet foglalja el.Komoly  akadáj amibe ütköztem ezen a téren az a konzervnyitó amit azóta sikerült beszereznem, és nagyon nagy becsben tartom, nagyon hasznos.Konzerv és sör nyitására alkalmas.De a konzervekkel is nagyon kell vigyázni, volt már olyan amitől majdnem elhánytam magam, és a hasmenés semm egy utolsó tünet.Néha persze lehet venni mást is, pékárú, vagy egyszerüen zsemle meg felvágott, de ha úgy indulsz útnak, hogy kitudja mikor kerülsz megint bolt közelébe akkor bizony el kell gondolkodni.Így is túl sok pénzt költöttem már ell szálásra és még dohányzok is, ami megintcsak nem egy olcsó dolog.
  Van még egy nagyobb probléma, amitől félek is egy kicsit.Ki nem raboljanak utam során, pláne, hogy átfogok menni a "nagy falun" is.És az ilyen szempontbol nem a leggbiztonságosabb, de majd valamit kitalálok, azt a kis pénzemet ami megmaradt megint szétfogom rakosgatni.Pont az ilyen dolgok miat ne egy helyen legyen, de az még odébb van.Eggyenlőre még itt vagyok Gyöngyösön.Most nem részletezem az elmúlt két napot mert nemsokára lejár az időm, és csak egy órát fizettem be.
  ÉS köszönöm annak a néhány olvasónak ,hogy követik az eseményeket.

  Borzalmas kedvem van mostanába, nem mintha valami nagyon rossz történt volna velem.Olyannyira semmi komoly hogy nem is tudom mennyire részletezzem az utóbbi napjaim történéseit.Ennek a gyilkos kedvnek különösebb oka nincs is, nagyon ritkán amikor telítődnek a dolgaim akkor tőr rám ilyesmi.Társaságba valamennyire tudom leplezni de nem mindig megy.Amikor már tele a pohár, ki kell engedni a szennyvizet vagy nem is tudom hogy fogalmazzak mert máskülönben a poharat foglya széttörni a nagy szarság.
   Túl sokat gondolkodtam olyan dolgokon amiken nem kellet volna, és régi sérelmek is az eszembe jutotak és rájtszott az is, hogy eszembe jutottak azok is amikor olyanokat bántottam meg akiket szerettem, vagy épp fordítva.De ezek megtörténtek és sajnos már nem változtathatok rajta.Az elmúlt néhány éjszakát egy kis panzóban töltöttem, nagyjábol ki sem mozdultam a szobámbol.
  Ma sikerült tovább haladnom, egy Karácsond nevezetü faluban vagyok.Még ma megróbálok innen tovább menni.Itt van a szomszédban Gyöngyös, ott majd kifújom magam, és megirom azt a fejezetet amit már tervezek egy ideje.Abba végre leírnám azokat az apró nehézségeket amikre nem is gondol az ember, mivel jelentéktelennek tünek de valójában nagyon is fontosak.Most csak ennyit írok annak 2-3 rendszeres olvasómnak és elnézést is kérek tőlük hogy semmi érdemlegeset nem hagytam itt az elmult napjaimbol.Lehet törlöm is ezt.És most...irány Gyöngyös!!!

   Most egy olyan ponton vagyok, hogy nem tudom merre is menjek tovább?Mind ezt szó szerint értve, az útvonalal vannak problémáim.Jelenleg itt vagyok Füzesabonynál, csupán néhány óra válszt el attol, hogy elérjem végcélomat, de az túlságosan is könnyü lenne.Már eddig is annyi mindent tanultam ettől az úttol.Ki tudja még mennyit fogok?Lehet semmenyit, ez is bene van a pakliba.
  Tegnapelőtt érkeztem meg ide de sajnos nem tudtam azonnal száláshoz juttni, legalábbis olyanhoz amilyet szerettem volna.Megérkezésem után megint csak nem volt túl sok kedvem szétnézni, majd ha lesz rá energiám.Nem igazán sétálgattam de hamar kilyukadtam a vonat állomásnál.Ekkor már kezdet beesteledni, én naív meg úgy gondoltam, hogy majd ott békésen elaludhatok.Mint az kiderült ezt nagyon elbasztam mert nemsokkal rá hogy leheveredtem egy padra az egyik peronon azonnal jöttek szólni hogy "legyekszives felállni és megmutatni a menetjegyemet".Az első kérésüket még teljesítettem de a másodikat nem tudtam sajnos, ezzel okot szolgáltatva rá hogy elzavarjanak.
  Egy darabig a sinek mellet sétálgattam majd szép lassan elkezdtem távolodni tölük, ekkor pillantottam meg a távolba egy olyan kis házikót ami a vasti átjáróknál vagy hol szokott lenni?Még ifjú titán koromban mindig amikor láttam egy ilyet kihalva akkor azon gondolkodtam hogy a csövesek miért nem ebben alszanak.Szél védet és a a viz sem megy bele az égből.Ezek nagyrésze alapbol elhagyatott, pláne mostanába.Látván ezt a "kiskunyhót" azonnal beindult a fantáziám és  lelki szemeimmel  már láttam is magam amint ott alszok benne.Oda is siettem, majd átvizsgáltam, és nyugtáztam, hogy aránylag minden rendben vele.Annyi volt a baja hogy az ajtó és ablak tokostol ki lett szakítva.De nekem így is megfelelt.Bent kicsit odébrúgdostam a téglákat meg a nagyobb törmelékdarabokat és leteritettem a pokrócom.Még mielőt lefeküdtem volna elszivtam egy szál cigit meg ittam egy kis vizet.
  Az alvással voltak problémáim, nagyon keménynek éreztem most a földet, meg kicsit hűvös is volt, de nagy nehezen sikerült elaludnom néhány órácskára.Amikor felkeltem kb négy óra lehetett.A nap első sugarai már előbuktak, ritkán érzek ilyen késztetést de akkor nagyon hogy megnézem ezt.Ez a mostani is ilyen nagyon nagy volt, én pedig engedtem neki.Kiültem a kiskuckó elé és néztem ahogy jönn fel a nap.Hátamat neki támasztottam a falnak,rágyújtottam és úgy csodáltam az eseményeket.Csak néztem ahogy a hegyek izzani kezdenek majd egy nagy izzó gázgömb felbukkan a már felperzsel tájon mint egy uralkodó aki előre küldte vérebeit hogy végezzék el helyette a piszkosmunkát.Lenyűgöző volt ahogy a fény a hegyekből leérve végig kúszott a szántóföld barna göcsörtjein és szép lassan engem is magába olvasztott.Mindezen gondolatok csak addig tartottak ameddig el nem kezdet engem is perzselni a "nagy gonosztevő király".Utána összerámoltam a dolgaim és elindultam vissza a városba megtudakolni, hogy merre tovább.
  Az a baj ,hogy itt még ismerősöm se lakik, legközelebb csak Hatvanba egy régi barátom, de az még messze van ezzel a tempóval.A tegnapi napomat minden esetre pihenéssel töltöttem.Egész nap csak ültem a padokon, olvastam, gondolodtam, még újságot is vettem.Volt benne egy rovat ahol  a friss házasok kerültnek be, ott azonal megakadt a szemem egy nőn.Szint ugyanúgy nézett ki mint az én régi mennyaszonyom, akit majdnem el is vettem, mindössze hat hónapnyi ismeretség után.Neki is nagy szerepe volt abban hogy a barátaimmal csaknem teljesen megszakadt a kapcsolat.De megtanultam a leckét, sajnos ilyen áron.De annak már vége, ráadásul ő vetett neki véget.Akkor nagyon bántam a dolgot és nem tudtam mihez kezdjek, de már letisztult aggyal látom hogy igy a helyes.Mondjuk ebbe semmi extra nincs hiszen rengeteg emberrel megesett és meg is fog esni hasonló vagy még rosszabb is. mindegy.Onnan jutott eszembe hogy láttam azt a képet de nem is ő volt az.
  Estére sikerült szálást kerítenem 2000 ft-ért!!Hozzászoktam már az olcsó szálásokhoz vagy éppen a teljesen ingyenesekhez, valahogy kibírom ezt is.Megint délig lustálkodás és utána itt vagyok írom ezt a blogot és lassan ideje lenne már eldönteni , hogy merre tovább.

  Ma délelőt határoztam el, hogy valami úton - módon meg kellene ünnepelnem, hogy átlépem az első megyehatárt, nemsokára kilépek Borsod megyéből.Mindezt azzal szeretném megünnepelni hogy a nagy nyilvánosság elé tárom hogy merre is járok.Lehet mondani,hogy "hú de nagy mulatság" de most nem igazán tudok bulit szervezni.Tegnap is és még ma is Mezőkövesdről jelentkezem, este pedig busszal indulok tovább.Végre kipihentem magam ,így tele energiával folytathatom utamat.
  Tegnapi irásom óta nem igazán történt velem semmi.Miután vissza kimentem a tó mellé nagyon kényelmesen elheveredtem a főben és néztem volna a felhőket az égen ha lettek volna.E helyet elálmosodtam és úgy döntöttem, hogy ma estére halasztom az utazásomat.Néhány óra fetrengés után visszamentem arra a helyre ahol az elöző éjszakát is töltöttem, de most egy pihentető alvás várt rám.Utána tv, és még egy kis alvás ráadásként.Most naggyábol a ruháimat is átmostam, igaz csak szapannal, de több mint a semmi.Megvártam amíg megszáradnak és elindultam, most itt vagyok és már megyek is mert ezúttal nem szeretnék lekésni semmit.Mihelyst megint netközelbe leszek írok a hatalmas közönségemnek, de annak is örülök hogy elméletileg tegnap 5 ember is meglátogatta utazásom naplóját.

 

   Már megint csak úton, de most eléggé fáradt is vagyok mellé.Az elmúlt napokba nem túl sokat aludtam, és ez a nagy meleg sem elhanyagolható.Azon az éjszakán amikor eljöttem az előző városbol nem történt velem semmi, éppen ez volt a baj.Kimentem a buszállomásra hogy ott az utolsó busszal továbindulhassak, de sajnos sikerült lekésnem a masinát.A váróterem pedig már zárva volt, de egyébként se mentem volna be túl szivesen.Csak az ablakon néztem be de nagyon úgy tünt mint ha valaki összetévesztette volna a wc-vel, na meg természetesen az is levolt zárva.
  Nem nagyon volt választásom, a stoppolás kizárva.Éjszaka ugyan ki venne fel?Az első buszig meg volt még öt órám.Ezt részben alvással és részben "haldoklással" töltöttem.Borzalmasan fújt a szél, nem akartam így lefeküdni mert nem hiányzot hogy megint megfázzak.A közeli aluljáróba mentem le és ott próbáltam valami kis védelmet szerkeszteni magamnak.Találtam ott az egyik kisbolt előtt kartondobozokat amik ilyenkor nagyon nagy szolgálatot képesek tenni.Vagy 3-4 lapot magam alá raktam, az alulrol védet rendesen a felfázástol és sokkal kényelmesebb is mint a csupasz kő.Egy másiknak meg eltéptem a két oldalát és a falhoz raktam, így támaszom is volt.A hátamnak is jó és ha összehuztam magam akkor a két ell nemtépett oldala védet máshonnan is.Van még nálam egy pokróc is, azt magamra terítettem és nem is fáztam annyira.
   Csupán pár órácskát tudtam így aludni de több mint a semmi.Kelés után jól eset volna enni valamit de úgy gondoltam inkább majd a buszon amit éppenhogy sikerült elérni mert kicsit hamarabb akart indulni.Én meg még kényelmesen elakartam ballagni a közeli pékségbe hogy egyek valami finomat, mivel a táskámba tartózkodó 5 db bab illetve lencse konzerv annyira nem csábított egy reggeli lakomára.De legalább a konzervekkel spórolok valamennyit.
 A buszon kifizettem azt a nem csekély összeget amivel a következő városba utazhatok, szándékosan nem akartam most egy kisfaluba kikötni mert szükségem volt egy postár.Ezzel meg nem akartam kockáztatni hogy olya helyen lyukadok ki ahol már rég bezárták.
 A reggelim is kimaradt a busz is rázott és fáradt is voltam, mind ezt megkoronázta a safőr ellenszenve illetve az elől utazó fiatal tárasaság irítáló viselkedése.Valószínüleg én is témába jöttem náluk.Kedvem lett volna odamenni hozzájuk és szájonrúgni őket.De én az ilyesfajta helyzeteket soha nem tudtam higgadtan kezelni.Álltalába hagytam a dolgot,de nem mindig, és bizony ez nem az az alkalom amikor tennem kéne valamit csak mert azt hiszem rólam beszélnek.Inkább gyönyörködtem a tájban, ahol a szántóföldek unalmas képét csak néha töri meg egy-egy falucska a távolba.Így utaztam végig közel egy órát mire végre megérkeztem ide ahol most vagyok.Nem túl nagy város de nem is kicsi, és van minden ami kell.Az első utam a postára vezetett ahol feladtam egy micimackós képeslapot Gábor barátomnak akitöl kaptam a meghívást a Balatonra.Megírtam neki hogy számítson rám mert megyek.Megadtam az e mail címemet, hogy valahogy el tudjon érni.Igaz hoztam magammal mobilt de az akumlátor eléggé szar már benne és sajnos nem minden sarkon van konektor hogy csak úgy fel tudjam tölteni.

   Itt a városközpontba van a templom és közvetlen mellete a kavics-tó, körülötte pedig egy kis park.A tegnapi napom nagyrészét ott töltöttem egy nagy fa árnyékába.Vettem egy újságot is és azt nyálaztam végig.
  Nagy szerencsém volt mert olcsó szálást is tudtam keríteni, a tegnap estét már ott töltöttem.1300 ft egy éjszakára és van benne minden, tv, zuhany...sőt még wc is!!!Ám mége tudtam rendesen kipihenni magamat, hiába sokat aludtam valahogy nem volt valami pihentető.De azért jól esett órákig ázni a vizben és megnézni egy filmet a tv ben.Ma délig csak lustálkodtam és a kelés után egyenesen jöttem ide megrni a beszámolómat.
  Úgy tervezem hogy még ma tovább állok, csak még előtte kimegyek a parkba pihizni egy kicsit, meg kénne néznem mosószappant, mert kikénne már mosni a ruháimat

  Még is csak van ma lehetőségem.Nem könyvtárazok most egy darabig.Az ilyen internetes kávézókban lehet hogy fizetni kell de maradhatsz ameddig a kedved meg a pénzed tartja.Holnap egyébként is vasárnap.
  Tehát...eddigi utam egyik ha nem a leggfurcsább élményében volt részem tegnap este.A tegnapi napot rászántam hogy megismerjemezt a várost is körvonalakba.Bár javarészt a parkban ücsörögtem és olvastam.Nagyon rámjött most az olvasás.Mindig is úgy voltam hogy belekezdtem egy könyvbe és az első tíz oldal után néhány hétig felé se szagolok.Utána megint csak egy hirtelen ötlettől vezényelve kézbe veszem és kiolvasom az egészet.Most éppen az 1984 et olvastam.Zseniális egy könyv.És nagyon sajnálom hogy csak most olvastam el.Bár mostanába inkább valami vidám dologra vágyok.Amíg otthon voltam ott is csak néha sikerült valaminek egy kis mosolyt csalni az arcomra.Ez már eléggé régóta így van.Még nagyon fiatal koromba kezdődött az hogy ha egyedül voltam akkor borzalmasan rosz kedvem volt.De abba a pillanatba hogy valami kivánatos társaságba kerültem egy perc alatt fel tudtam vidulni.De sajnos nem mindig volt ez így.Csakhogy idővel egyedül maradtam így állandósult ez a morcosság.Alapvetően még mindig egy vidám embernek tartom magam akibe két én küzd a soha el nem érhető küzdelemért.És mikor ki kerekedik felül.A vidámabbnak "közönségre" van szüksége, A másiknak pedig a magány az ami erőt önt belé.
   Ugy ahogy ott üldögéltem a parkba és töprengtem hírtelen megéreztem hogy már fáj a seggem a sok üléstől és jobbnak láttam hogyha megyek egy kört és közbe eldöntöm hogy hogy és merre tovább.Nem tudtam hogy egyáltalán mivel.Busszal, vagy esetleg stoppel?
Minden esetre elindultam a buszállomás felé.Gondoltam ott már muszáj leszek eldönteni.Ám nesokkal előtte megütötte valami a fülemet.Nem mintha a szememmel ne érzékeltem volna de a hang...ez bizony egy hamisítattlan kiskocsma hang volt.Az a hej ahol lehet hogy jol megvernek és elveszik mindenedet de lehet hogy  néhány órára  olyan barátokra lelsz akik elmesélik neked nyomorúságos életük igaz történetét.Ez nekem is hiányzott egy kicsit.Talán azért hogy rájöjjek hogy én vagyok az egyik legszerncsésebb ember az egész késdobálóban közvetlen a pultos után aki büntetlenül dobálhatja ki a  járásképtelen részegeket ezzel kiélve szadó énjét.
  Beséltáltam mint aki  mindn napját ott tölti.Odamentem a pulthoz és egy határozott köszönés után mindenféle gondolkodás nélkül kértem egy sört.Amikor a csepetsem alultáplált hölgy kirakta elém elkezdtem kutatni a zsebembe.Ekkor kezdtem el áldani az eszemet hogy a multkoriba többfelé szedtema pénzem és most nem kellet elővennem egy ötezrest hanem egy ezressel fizethettem.Egyesek ezt is megbámulták.Gyorsan elmentem a pulttol mert láttam hogy az aszonyság nem nagyon díjazná a társaságomat.A sarok nagyon szinpatikusnak tünt nekem.Nem állt ott senki és elég sötét is volt.Ideális hej egy kis iszogatáshoz.Ülni nem lehetett.Ez egy igazi kis talpaskocsma volt.Allighogy belekortyoltam a sörömbe egy ficko elindult felém dülöngélve.Biztos voltam benne hogy kérni akar valamit.Elöször csak próbáltam elfigyelni melette de amikor már ott ált közvetlenül előttem és száraz ajkain próbált a nyálon kívül valamit kipréselni ,nem tudtam nem oda figyelni.Az első szavak után nagyon meglepődtem mert egyre érthetőbben kezdett el beszélni.Egyenlőre még nem kezdett el kéregetni de én még mindig bizos voltam a szándékábba.Ha lehet mondani kicsit olyan tipikus alkesz volt.Valami rosz munkásruha ami földet nem a kapálás közben hanem sokkal inkább a részeg fetrengések közben látott.Egy gumicsízma, és egy szétgombolt ing.De figyelembe véve hogy máresteledett szép lassan kezdte összegombolni.Elször csak bemutatkozott.Megosztotta velem azt a nagyon fontos információt miszerint Szabó Lajos személyét tisztelhettem benne.Ezek után inkább megelőztem és megkináltam egy cigivel és ha már ott volt a kezembe hát én is rágyujtottam.Ezzel a dologgal valami nagyon jót tehettem vele mert megölelt majd megáldott.Ezek után egy kis beszélgetésbe folytunk bele.Részeg volt de az tisztán kivehető volt hogy nem egy hüje ember.Elöször csak azt kezdte el mesélni hogy hogyan jutott ilyen mélyre.
   Elmesélte , hogy valamikor a kilencvenes évek elején volt neki egy kis válalkozása.Nem volt nagykaland valami fuvarozással foglalkozott ahogy kitudtam venni.Jól is mentek a dolgai egészen addig amíg meg nem tudta hogy a felesége akiért az életét is odadta volna csalja.Rá két nappal az egyetlen gyermekét egy hétéves kislányet elütötte egy autó aki szegény ott azonnal meghalt.A felesége ezután elköltözött töle és egy fél év után jelent meg újra követelvén a céget.Ekkor Lajos már megindult a lejtön és nem igazán volt ereje vagy talán nem is akarta megvédeni a céget.Oda a válalkozás,semmi meló és kilátás.Alkalmi munkákbol tartja fent magát.
 Ahogy egyre kezdett kijózanodniannál értelmesebb témakat kezdtünk el boncolgatni.Én még nem találkoztam olyanemberl aki ilyen nyiltsággal és tiszta belátással beszélne problémályárol.Ez esetben az alkoholizmusárol.Elmondta nekem hogy tisztába van hogy erősnek kelett volna lennie és nem a pohárfenekére nézni.De még mindig szerencsénak tarja magát hogy nem egy zombi akinek egyetlen dolog jár a bomlott agyában hogy mindeáron ihasson és akár a lelkét is eladja egy szál cigiért.És ekkor váltottunk hirtelen témát.Mind a ketőnknek eszünkbe jutott egy riport vagy újságcikk amiben egy fickó járta az utcákat és a kiskocsmáksat és egy hirtelen összedobott szerződésselrengeteg ember lelkét vásárolta meg néhány deci borral.Ekkor lajos csendre intett és intet valakinek a kocsma másik végéhez hogy jöjjön oda hozzánk.Egy aprócska ember ballagott oda akin látszott már hogy az alkoholt nem csak sebbfertőtlenítésre használja.Kómás is volt rendesen.Lajos átkarolta és elkezdte nekem mondani hogy az úriembet melette Szakos Sándor ÉS megölte a feleségét és miután szabadult nem találja a hejét a nagy világban.Ezek után felé fordult és megkérdezte tőle hogy eladná e a lelkét egy szál cigarettáért.Az úriember gondolkodás nélkül igennel felelt.Kezet fogtak és kapott tőlem egy szál cigit.Ezek után mondta Lajos hogy igaz itt nem volt szerződés de mégiscsak szóban is eléggé komoly egy ilyen dologgal játszadozni.
  Ő is megkérdezte hogy velem mi újság.Nem akartam neki hazudni így elmondtam a teljes igazságot.Erre ő elöször leostobázott hogy egy álát hagytam ott és kitudja mivan azóta a lakásommal de utána megjegyezte hogy  azért bátornak is tart de inkább hülyének.Nemsokkal ezen téma befejezése után a pultos  asszonyság kihirdette hogy kis királysága hamarossan bezárja aznapra kapuit  és van öt percünk a távozásra.Igez  Lajosnak még mindig volt a fejébe de  felajánlotta hogy ha valamit nem tudok csak nyugodtan kérdezzem megtőle.Ez pont kapóra jött így gyorsan megkérdeztem hogy merre van itt olcsó szálás.Elmondta hogy merre mennyek és ott van egy hajléktalan száló ami félig üres mivel nerég adtálk át az újat ahol  van  tv-is és most mindenki oda próbál bejutni és még egy pár  órába beletelik amíg eljut az agyukig az hogy ha ninc már bent több hely  akkor ők már nem férnek be még ha reggelig is álnak sorba.És csak utána kezdenek átszivárogni a régibe.De mivel úgy is jó idővan...sokan kint alszanak.Nekem inkább a zuhany volt a lényeg.Könnyen meg is találtam.Bejelentkeztem lezuhanyoztam-persze a táskám ott volt végig melettem- majd lefeküdtem aludni.Pihenésem alatt is végig magamhoz szorítottam csomagom.Reggeli kelésem után bevásárlás majd kézülődés a nagy útra aminek ma este vágok neki.Egy újabb lépés a a sakktáblán.

   Ezt is megértem, már jó ideje nem is gondoltam az otthonomra...teljesen mostanáig.No persze nem úgy mint aki nagyon vágyik haza, ellenkezőleg, egyre inkább azt érzem, hogy jol cselekedtem.Nem érzem magamon azt a láthatatlan bilincset.
  Legutóbbi írásom óta nem túl sok lényeges történt velem.Egy számomra tejesen idegen városban éjszaka nem igazán állok neki felfedezni a dolgokat.Ugyan azt a megoldást választottam amit az első kalados éjszakámon, a közelbe volt egy barátságos kis játszótér és azon belül egy mégbarátságosabb pin-pong asztal, szinte csábított az alvásra."Gyere alám , és aludj!!!!"
   Engedtem a csábításnak és alámentem aludni.Hamar elnyomott az álom de ez idő alatt átgondoltam néhány dolgott és rájöttem hogy rohadt kevés kajám maradt, lassan be kellene vásárolni.
   A reggelembe nem volt semmi furcsa...most nemis arra ébredtem hogy fáznék hanem hogy majd megsülök, közel délig fetrengtem az asztal alatt.Az arra járó eberek nem nagyon mertek megbámulni csak néhányan.Eléggé érdekes látványt nyujtott egy lustálkodó csöves a játszótéren, igaz én nem vallom magam annak de szerintem sok ember szemében olyasminek minősülök.Most mennem kell de még holnap valahonna megpróbálok írni mert az esti kalandom nagyon érdekes volt.És nagyon érdekes emberekkel ismerkedtem meg.Sajnálom hogy most nem tudom leírni de egy könyvtárba vagyok ott meg megvan adva hogy meddig lehet gubbasztani a gép előtt.Holnap reggel megnézem nyitva van e, ha igen hát elmesélem mit ér egy 60 éves keményen alkoholistának a lelke.

  Megint csak gépközelbe.Amióta elindultam még soha nem éreztem magam olyan jól mint az előző kisfaluban, ahol volt a szálás is.Most onnan eljöttem és egy nagyobb városba vagyok de ha itt végeztem a nettel inkább száláshelyet megyek keresni, majd holnap nézelődök.
  Még mielőtt elindultam volna az pihenésem hejszinéről még egy napot rá akartam szánni a jóidő élvezésére.Úgy is jött ez a kurva nagy meleg, én meg eléggé fehérbörű vagyok és ha ehez hozzáadunk egy közelbe elhelyezkedő tópartott akkor az eredmény egy rohadt nagy leégés lessz.Na meg akkor már a sört se szabad elfelejteni, de gondoltam jó lessz.
  Nem messze száláshejemtől volt a szabadstrand ami szerncsémre üresen állt.Ifjú titán koromban is a tömeget a vízparton csak és kizárólag a strandon voltam hajlandó elviselni.Az ilyen szbadstrandokon maximum ha ismerősök voltak, de ez most így tökéletes volt.Megmutattam a már sokatlátott vízpartnak kinemdolgozott felsőtestem, szinte halottam ahogy a parthozcsapódó hullámok hangjai nevetést formálnak, de gyorsan elhesegettem a gondolatott és egy kicsit megmártóztam a vízbe.Úszni se nagyon tudok így csak a part mellet pocskoltam megam.Kicsit szánalmasnak is találtam de rohadt jól esett.Mindig is vágytam arra hogy át tudjak úszni egy bányatavat vagy valami hasonló.Csak nem tanultam meg soha úszni.Egy nagyon kicsi megy az önszorgalomnak köszönhetően.Apám valamikor nagyon kiskoromba tett egy gyenge kisérletett az okításomra, de nem nagyon lett eredménye.
   Amint végeztem nagy fürdéssemmel elbalagtam a partmenti büféhez és megjutalmaztam magam egy sörrel majd vissza kifeküdtem a partra ahol már szinte törvényszerüen megperkeledött egy kicsit az arcom.De akkor megint olyan jó érzés volt, nem is a fekvés, hanem eszembe jutottak azok a dolgok amikor suhancként egy ugyan ilyen napon a barátaimmal feküdtünk a parton és felhőtlen óráinkat élveztük...szerencsére nem gondoltunk arra hogy vajon mi lessz egy perc...vagy akár egy óra mulva, az legyen csak a jövö titka.Nem lehet, és nem is szabad mindig így gondolkodni, de néha mégis kell, hogy igazán kitudjunk élvezni dolgokat.
  Ezeketől a gondolatoktol annyira fellelkesedtem hogy azonnal utnak akartam indulni.Bár tudtam és még mindig tudom hogy a régi társaság soha nem lesz már az ami a fejembe vagy a képeken él.Sok ember sok felé, sok féle élettel, talán ez az élet rendje,vagy csak mi tesszük azzá, de én akkor is látni akarom őket.Még mielőt elindultam volna bekellett köszönöm ahoz az emberhez aki elhozott idáig a stoppal.Már tudom is a nevét.Feri bácsi.A boltba néhányszor még összefutottunk és mindig kedves volt hozzám illetve elmagyarázta mi merre van.Megigértem neki hogy majd egyszer meglátogatom.Megköszöntem mindent és elindultam a buszmegálló felé, nem utaztam sokat a busszal csak egy nagyobbacska városig.Itt írom most ezt a blogot és fingom sincs hogy merre tovább, az elmult hét alatt megint csak bekényelmesedtem.De szerintem hamarosan ki lesszek kurálva ebből...

   Végre hozzájutottam egy géphez, már több mint egy hete ide se tudtam írni és van egy pár dolog amivel már nagyon ki van a tököm.
   Legutóbbi írásom óta úgy döntöttem hogy nem az egyszerübb és könnyebb utat választom és a "nagyfaluba" nem busszal vagy vonattal megyek fel.Ha már igy neki indultam az országnak miért ne látogatnék meg néhány régi barátomat.
  Soha nem voltam az a fajta aki annyira igányelte volna azt hogy naponta többször zuhnyozzon de azért az egy alkalom megvolt mindig amikor megtehettem, csak hogy most más a helyzet mert utam kezdete óta erre nem volt lehetőség és voltak már gatyarohasztó melegek.
  Az a város ahol a pizzázó is volt (neveket még mindg nem akarok mondani) jó volt meg csendes de egy rohadt panziót nem találtam benne 5 km séta után.Úgyhogy a legközelebbi szimpatikus főúton elindultam stoppal.Akkor már volt egy kis szagom de még nem volt vészes.Egy órányi gyalogolás után fel is vett egy öregember, csodálkoztam is hogy nekem megáll.De később kiderült jobb lett volna sétálni tovább, mert embert én ennyit még nem hallottam beszélni.Levegőt is a seggén vett szerintem, de sok hasznos dolgot megtudtam tőle.Ilyen volt például hogy nagyon vigyázni kell nagyon a hajléktalanokkal mert néhány deci borért akármire képesek.Nagyon szivesen hozzátettem volna hogy még egy konzervnyitóért is, legalább is én.De az az újságokban is milyen szarul mutatni hogy megvertek valakit egy konzervnyitóért.Miután megosztotta velem ezeket a fontos információkat megpróbáltam én is csatlakozni a már egy ideje folyó beszélgetésünkhöz.Megkérdeztem, hogy hova megy,milyen hely az és hogy mik vannak ott?Elmondta szépen majd ugyanezeket visszakérdezte.Nem mertem neki elmondani az iménti téma miat hogy én meg arra készülök hogy végigcsövezem az országott és gyilkolnék egy konzervnyitóért, nem is borér.Egyébkéntis a sört jobban szeretem.Arra hogy hova tartok az ő faluját mondtam.De csak mint átutazás, elárulta nekem hogy hol van valami kis száló és egy kis mindenes bolt.Volt olyan rendes és közvetlen a bolt előt tett ki, azonnal is mentem és vettem az áhított konzervnyitóbol ketőtt is.Egy olyan atomóra szerütt meg egy egyszerűbet.Ott helybe igazítottak hogy merre mennyek ha szálást is akarok, nem volt nagy kaland hamar odataláltam.Nem is drága..egyszerű...és jol néz ki.800 forint egy éjszakára.Úgy gondoltam hogy vagy 2-3 napot töltök itt de másnap reggelre valami mocskosúl megfáztam, pedig nem lehet mondani hogy egy száll faszba rohangáltam volna a hóba.Éjszaka megettem egy jol megérdemelt lencse konzervet majd valami beazonosíthatatlan főzeléket, lezuhanyoztam - ami olyan jol esett hogy már majdnem erekcióm lett töle - és már feküdtem is aludni.Még a tv be se néztem bele, pedig a hírekre kiváncsi lettem volna.
  Nem bántam meg az itt eltöltött időt, jótékony hatással volt rám a pihenés.Amit részletesebben leírnék ha nem kénne 5 ig elkotróbnom a gép előtt.Mert addig fizetem be.Jó volt itt csak némi pénzemet felemésztette, de tisztán és kipihenve mehetek tovább.

   Hát végre megtörtént.Tegnap este elhagytam a várost, ami ha nem is kisérte végig az életem akkor is sok jót, és egyben rosszat köszönhetek neki.Most még nem szeretném leírni a neveket, ugyanis kicsit félek attol hogy majd valaki beazonosít.Ezt is le kellene valahogy küzdenem.
  Na szóval...tegnap miután eljöttem az internetes kávézóbol nyilván való volt hogy el kellene mennem, csak az volt a nagy kérdés hogy mivel, és mennyiért? Én szivem szerint el is sétálnék a célommig, legalább országot látnék.

    Egyenlőre még csak a belvárosba sétáltam be délután és ott nézelődtem.Vettém még néhány könyvet egy antikváriumba.Az eggyik egy regény,a másik pedig egy nagyon régi magyar utikalauz, hátha veszem majd valami hasznát is.
Onnan meg szép lassan lesétáltam a pályaudvarra.Addigra már este kezdett lenni.Útközbe csak egy kis pékségnél álltam meg enni valamit mert már nagyon éhes voltam.Az  állomáson kinéztem magamnak egy vonatot és odaáltam a jegypénztárhoz, de ekkor elkezdtem gondolkodni hogy egy kis bliccelés talán feldobná az utamat.Majd rájöttem hogy nem , ez nem dobná fel az utamat.Mindenesetre csak a szomszéd városig váltottam jegyet, bár szinte azonnal el is kezdtem gondolkodni azon hogy hogy utazzak majd tovább?
  A vonattal csak 20 percet kellet zötykölődnöm.Szerencsére nagyon jól ismerem ezt a helyet, de éjszak már nagyon fáradt voltam és borzalmasan fújt is a szél.Ezért nem is nagyon akartam kimozdulni az állomás területéröl.Nem messze töle volt egy elhagyatott aluljáró, oda telepedtem le.Elalvás előtt még akartam enni, elővettem egy konzervet a táskábol és ebben a pillanatban ismertem fel egy hatalmas hibát ami az utazásomat végig kisérheti.NEM HOZTAM KONZERV NYITÓT!!!!!!!!
   Hát anélkül meg hogy a picsába lehetne kinyitni az a kurva konzervet?Éhesen kellet lefeküdnöm aludni, de a saját hibámbol.
   Reggeli kellésem megint csak nem volt valami kellemes.Fújt nagyon a szél és elkezdett fájni a gyomrom is.Egy reggeli cigi és néhány perc csendbe ülés után elindultam a város központja felé.Tudom pontosan mi hol van, most a helyi könyvtárbol írok és nemrég meglátogattam a környék egyettlen pizzázóját.Finom volt meg ilyenek csak...kicsit drága.Szerencsére legalább ez az internetezés amit olcsón megúszok.De azon gondolokozok most igy írás közben hogy minek is osztom én meg ezeket a dolgokat másokkal.Lehet hogy azért mert akikkel meg kénne azok már régóta nincsenek a közelembe?Nem tudom, remélem egyszer megtudom.Bár lehet hogy egyszer csak megszakad ez az írás, mert haza is mehetek ha úgygondolom hogy elegem van, vagy csak az irást fejezem be.Soha életembe még egy naplót se tudtam két hétnél tovább vezetni, hátha majd ezt.A következő lépésem hogy eldöntöm merre tovább, azért még nemakarok azonnal felutazni pestre...túl egyszerű lenne.

 Tegnap miután el kellet jönnöm az internettől a legnagyobb problémát az jelentette, hogy hol aludjak?Hazamennei nem szerettem volna semmifélekép, nem messze inne ahonnan most is irok van egy lakó telep, és ahol ilyen van ott van játszó tér is, ahol pedig van ilyen játszótér ott van pin-pong asztal is ami legalább az eső ellen nyújt védelmet.Nagyon úgy nézett ki a dolog hogy felhőszakadás lesz a dologbol, amit becuccoltam alkalmi hálóhelyemre eszembe jutott az otthon kényelme.Megpróbáltam gyorsan elhesegetni a gondolatott a fejemből és lassan elaludtam.
  Reggel nem a megszokott óracsörgésre ébredtem hanem az arrajárók zajaira.Kicsit féltem is ...azt nem tudom mitől, soha nem is szerettem a bizonytalanságot, lehet hogy e miat.
  A tegnapi indulásom óta nem ettem semmit, de nem akartam egyből konzervel kezdeni így hát neki áltam keresni egy boltot.Szerencsére találtam is, egy egymásba nyíló pékség és kisvegyesbolt az ami az utamba akadt.Vettem egy doboz cigit, egy doboz tejet, egy kakaós csigát. és egy pizzás táskát.Máris ugrott egy ezresem, és ez még csak az első napom reggele.Na meg még ehez hozzá jön az a pénz amiből megintcsak beültem egy internetes kávézóba, mostmár könyvtárat fogok használni sokkal olcsóbb.
  Valamit még eldöntöttem, minnél hamarabb el kell hagynom a várost, túl sok az ismerős...túl sok az emlék ami a  nagy csavargásokból maradtak itt.Döntöttem, még ma elhagyom ezt a várost!Nem szeretnék túl sokat költeni utazásra, majd valahogy megoldom.Ezt is tudom majd folytatni hiszen már minden kisfaluba van internet.Vagyis nagyon remélem.

  Én egy nagyon átlagos ember vagyok.Azt hiszem mostmár mondhatom azt hogy csak voltam, ugyanis egy hete minden megváltozott körülöttem.Addig csaknem minden napom ugyanúgy telt el.Reggel 5 órakkor kelés, kávé, azután egy cigi.Néha még eszek is mielőt elindulnék munkába.Minden reggel ugyan azon a buszon rázkódok végig a városon és csak nézem az egyre csak változó tájat.A régi házak lassan elbontásra kerülnek és vele együtt a régi emlékek is, de talán néha jobb is ez igy, az én esetembe is.
   Egy hete amikor hazamentem melóbol és megnéztem a postaládámat nagy meglepetés ért.Egy régóta nemlátott barátomtol kaptam egy képeslapot, nem tudtam mire vélni.Megfordult a fejembe az is hogy valami gúnyolódás álhat a háttérbe, de hamar elvetettem ezt a gondolatott.Régi kedves ismerősöm a balatonon dolgozik, ha lehet így mondani.Van ott egy helyes kis szórakozó helye.Mixerként kezdte, senki nem nézett ki belőle semmit.Nem tagadom én se...lényegre térve, azt írta nekem hogy eszébe jutottam és arra gondolt hogy lemehetnék hozzá a balatonra.Szerintem is jó ötlet - gondoltam - de még is visszafogott valami ami sajnos nagyon régóta bennem van.Ez az az erő ami idővel azt sem engedte hogy hétvégén elmennyek szórakozni.
  De ez a képeslap elindított bennem valamit...valamit amitől a régi időkből nem csak a képek hanem az érzések is visszatértek belém.Elkezdtem megundorodni mindentől ami a lakásomhoz köt, amibe egyedül voltam kénytelen lakni, aludni is allig hagyott ez az érzés.Akkor éreztem magam igazán jól amikor úton voltam, pláne éjszaka, pont mint régen.Majd egy éjszakai séta közben hazafelé tartva találkoztam egy hajléktalanna, egy percig néztem ahogy az út másik oldalán próbál felkelni kényelmesnek koránt se tünő fekhelyéről majd egy perc múlva feladja a harcot és visszafekszik jobb híján.Erről két nagyon fontos dolog jutott az eszembe, és mind a kettő kötödik hozzám.Az egyik az hogy én is igy vagyok, nem tudok kitőrni a mostani életemből és ahelyet hogy újbol próbálkoznék inkább beletörődöm nyomorúságos sorsomba és maradok.Pont mint a csöves aki inkább visszafeküdt, de egyben ott volt benne a megoldás számomra.Ha nem is olyan de hasonló felfogás alapján kellene müködnöm.

   Azóta már mindent elterveztem és elintéztem, ebbe a mai világba még hajléktalanná válni is bonyorult.Egyenlőre még nem mondtam fel a melóba, csak intéztem táppénzes papírt egy jó időre.Nekem mindig egyszerű, ugyanis a gyomrom néha vacakol és igy egyszerű az ilyesfajta dolgok intézése.Vettem a lakásomra még zárat, és megkértem a szomszéd nénit hogy nézzen oda a lakásomra néha.Nem mindha tudna valamit tenni a betőrők ellen.Most gondolokodok csak hogy teljesen megőrültem, felvettem a fizetésem és a megtakarított pénzem, na meg becsomagoltam némi ruhát de csak olyan egyszerübbeket, meg konzerveket.Azok legalább nem romlanak meg azonnal.Néhány könyvet, elemlámpát, és azt hiszem ennyi is.Csak pár órája indultam el, de egy kicsit kezdem bánni ezt az egészet de már ha belekezdtem...
  Csak kisétáltam a lakásomból és mentem össze vissza, amíg rá nem akadtam egy kis internetes kávézóra ahol most ezt írom.De már igencsak néznek mert lassan záróra van.De hogy most merre?Már csak azt kellene kitalálni.