Ész nélkül...úton

   Csak szép nyugodtan, nem véletlenül ez a címe ennek a fejezetnek.Az elmúlt napokban hihetetlen nyugalom kerített hatalmába.Előtte kicsit olyan érzés volt tényleg mintha szét robbannék.Reggelente szoktam ilyesfajta nyugalmat érezni a gyomor égés mellett.Olyankor a legjobb dönteni a komoly dolgokrol is.Teljesen letisztult fejjel és tiszta gondolatokkal.Most egész nap ilyen érzésem van, lehet megvilágosodtam?Vagy már nem is tudom, csak ötleteim vannak mi lehet az ok, amit annyira nem is muszáj keresni.
   Napok óta csak a délelőtöt töltöm itthon, igaz Gabinak minden nap reggeltől estig kell dolgozni de néha eltudunk menni sörözni vagy valami közös elfoglaltságra.Érdekes, hogy lassan egy hete már, hogy itt vagyok a Balatonnál de még a vizbe nem mentem be.Talán mégis kénne legalább egyszer mielőtt vissza indulok, azt se tudom még mikor mennyek, most van ami itt tartson még néhány napig.Az egyik az az imént már említett nyugalom ami körülvessz.Minden nap, ahogy felkelek dél körül vagy egy kicsit később addigra a bejárónő (mert az is van ám) már végzet a munkával és még van olyan rendes, hogy mindent csak halkan csinál.Mondtam is Gabinak, hogy simán kipakolhatná a házat, őt még az a két garázs méretű kutya sem akadájozná, hisszen nagyon jól ismerik, na meg ő eteti őket.
  Tehát...miután felkeltem addigra nagyábol Gabi is feltámassza magát éjszakai hamvaibol és a reggelit együtt fogyasszuk el.Közben elmeséli, hogy mi is történt vele este majd megteszem én is ugyanezt.Utána rend szerint kimegyünk a városba kolbászolni egy kicsit, én is költöm a pénzem ő is költi az övét.Bár nekem lényegesn kevesebb van, de ő is van olyan rendes, hogy akármennyit ehetek nála és lakhatok is minden féle fizetés nélkül.Ha meg kajára volna szükségem vásárolhatok nyugodtan mert töménytelen mennyiségü  vásárlási utalvány van otthon.
   A kis mászkálás után haz megyünk onnan ő meg lassan készülödik munkába, én pedig felpattanok a kismotorra és járom a környéket.Nagyon jó érzés, már csak egy pecabot hiányzik.Néha kiülnia viz mellé, másnem dísznek.Turistákbol is még mindig sok van.Mindenki csodálkozik, hogy miért nem mennek már haza, nem mintha baj lenne.Engem se zavar különösebben.Minden napomat így tegettem, sötétedére általába haza is értem.Akkor egy gyors zuhany és ki sétálni a partra, kiülni valahova néhány sörrel, van, hogy hajnalig.Utána haza, és belezuhanni az ágyba.Lehetőleg amíg sötét van mert felkelő nap mellett nagyon szar elaludni pláne ha még a madarak is csicseregnek mellé amivel napközbe nincs bajom de hajnalba teljesen elszál tőle az agyam.Tegnap este másként történtek a dolgok.Olyan rég volt, hogy egyáltalán leirhassam ezt a mondatott.Megismerkedtem egy lánnyal!!!!!!!
  Este amikor egy aránylag kivilágítattlan part szakaszon ültem nem messze tőlem egy másik padon két nő beszélgetett.Nem túl sokat értettem a társalgásukbol de az egyik elkezdett sirni, erre a másik elkezdett ordibálni vele majd felált és elsietett.Elöször arra gondoltam, hogy ezek a nők most szakítottak, utána sokal inkább az kezdett el foglalkoztatni, hogy mikor fejezi már be a sírást a nő mert nagyon idegesítő volt.Fél órán keresztűl csak bőgött.Ekkor határoztam el hogy oda megyek megmondani, hogy soklesz már.Amíg oda nem értem tényleg ez volt a szándékom.Ám amikor odaértem és megszólítottam megváltozott a dolog.Köszöntem neki, hogy:-szia...ne haragudj, tudok segíteni?
   Ekkor ő felnézett rám és megláttam, hogy milyen gyönyörű is az arca és hogy mennyire kivannak sírva a szemei, már amannyire ezt lehett látni a sötétbe.Nem mondott semmit csak megrázta a fejét, hogy nem.Én megvontam a válam és elindultam visszafelé a padomhoz kezemben a sörös üveggel.És ekkor szólt uttánam hogy:-mégis tudsz segíten...kaphatok a sörödből egy kicsit?
  Én természetesn adtam neki és leültem mellé, utáne elkezdtünk beszélgetni és ez néhány órán keresztül mást se csináltunk.Mint kiderült eljött egy nagyobb társasággal nyaralni és halálosan bele volt zúgva egy srácba aki csak hülyítette meg egyszer lefektette.És ma az a srác komolybol összejött az egyik barátnőjével.Az volt az aki ordibált vele majd otthagyta.Neki akarta kiönteni a lelkét, hátha hatással lesz rá és átengedi neki.Az meg elugatta neki, hogy itt nem benne kell keresni a hibát hanem a pasiban mert neki nem kell.Rengeteg dologról beszélgettünk, azt azért konkrétan nem árultam el neki, hogy országos csavagónak áltam de annyit tud, hogy én is csak nyaralok itt.Néhány óra beszélgetés és sétálgatás...na meg persze iszogatás után...elcsattant egy csók is, amit utána még sok másik követett, de több nem volt.Haza kisértem és megbeszéltük, hogy ma este találkozunk ugyan annál a padnál 9 órakkor.Most még itthon ülök és várom az estét.Kicsit még mindig érzem magamon az illatát.De sajnos zuhanyoznom kell mert a saját illatom fog hamarosan felülkerekdni.
   Egy újabb dolog ami miat érdemes volt elindulnom...