Mostanába valami motoszkál a fejembe, és nem élősködö vagy valami parazita, sokkal inkább egy gondolat.Pár nappal ezelőt valaki azt mondta nekem egy beszélgetés kapcsán, hogy "nekem legalább van életcélom".Akkor ezen annyira nem is filóztam el pedig utána is ebbe az irányba haladt a beszélgetés csak annyira örültem hogy végre beszélhettem azzal a valkivel, hogy akkor és ott nem töprengtem el ezen.De kicsit később viszont már igen.
Azt se tudom hogy durván egy hónap múlva mi lessz velem nemhogy évek mulva.Bár az biztos hogy egy cél nem árt ami ott lebeg előttünk és segit kimászni a gödörböl vagy hasonló.Nekem is kellene egy ilyen.Mondjuk azt hogy egyszer majd nyitok egy kocsmát, ez nem egy mai ötlet tőlem de mostanába kezd egyre jobban körvonalazódni a fejemben.Csak még azt nem tudom, hogy mi legyen a neve.De ez a legkisebb gondom mostanába.Amikor még "ifjú titán" voltam sokáig úgy gondoltam, hogy valaki csak akkor viszi valamira az életbe ha nagy dolgot csinál.Ez a nagy dolog persze relatív, van akinek az is egy nagy dolog ha megtud főzni egy fazáknyi levest.Na én nem a levest tartottam a nagy dolognak, sokkal inkább olyan dolgokat hogy valami cég ami sikeres és van belőle pénzem és a boltba nem kell megnézni, hogy mi a legolcsóbb és azt megvenni.Aztán szép lassan elkezdtem ebbe is másként gondolkodni.Szerencsére ha másra nem is de a szórakozásaimat már tudtam finanszírozni és ugyan kétlem, hogy e miat de ez idő táj változtak az elképzeléseim is.Rájöttem, hogy az is nagy dolog ha valaki tudd venni egy saját házat és eltudja tartani a családját.Nekem a ház úgy ahogy sikerült de most az is oda.De jó érzés volt elérni ezt az első célt pár éve.
Na de majd lesz megint csak valahogy, de attol hogy lejebb esett a mércém a nagy "életcél" ügyében, nem jelenti azt, hogy nem áll szándékomban többre vinni.Még pár emebernek meg kell mutatnom, hogy tévedtek amikor azt hitték rólam, hogy egy szürke kis folt leszek egy munkásszálón aki a szarlapátolásbol tengődik.Most az hajt, hogy egyszer a képükbe nevethessek...lehet, hogy mások úgy látják nem túl nagy elégtétel...de nekem mégis az.
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.