Ismét abba a helyzetbe vagyok, hogy nem is tudom, hogy kezdjem.Talán ott, hogy hirtelen az eszembe jutott hogy nekem írni kell és ráadásul ide.Még mindig ugyan ott szopok és ugyan ott dolgozom és ugyan ott lakom.Változás talán annyi van hogy ma öngyilkos lett az egyik szobatársam.Az ilyen dolgok alapvetően nem is olyan sokolóak, ha idegennekkel történik, de amikor egyik ismerősöddel vagy lakótársaddal esik ez meg akkor egyszerűen sokkal.Ebben az esetben ez halmozottan igaz mivel ezzel a sráccal voltam el a legjobban és értetük is meg egymást úgy ahogy.Az az egészben a rossz, hogy nem is lehett sejteni, hogy ilyesmi bekövetkezhet, álltalába vidám volt csak kora reggel tudott volna téglát zúzni a tekintetével és most tessék...
Milyen érdekes, hogy az öngyilkoság egy menekülés, tehát lehet gyávaság is, és ahoz, hogy gyávák legyünk bátornak kell lennünk.Amikor egy híd szélén állsz, és mindössze 10 centi választ el attol ,hogy bátorságod megkoronázza a gyávaság.Tehát akkor el kell döntened, hogy megéri vajon ez?Másnak okozol azzal fájdalmat mert annyira szerencsétlen voltál, hogy más megoldást nem tudtál találni és a leg primitivebbet választottad.Kétlem, hogy ez a srác 3 ével ezelőt gondolta volna, hogy így végzi, de soha nem tudhatjuk.Ha valki megakar halni akkor inkább reménykedjen, hogy elüti valami vagy ilyesmi.De ezeken kell gondolkozni hanem, hogy élni KELL, és küzdeni és menni előre már csak azért is hogy megmutassuk hogy igen is ez megy, és hogy mindenki kapja be aki nem bizott meg bennünk.Nem úgy kell hozzá állni, hogy az életem fos, a végén még el is hisszi az ember és állandóan ez lesz a fő gondolat, ami ködbe burkolja az élet örömeit.Ha fosnak gondoljuk, hát tenni kell ellene.
Hiányozni fog a srác, de legalább akkor a nevén emlegessem már.Lacinak hívták és 31 éves volt, ez az hogy már csak volt.Jó volt vele esténként a dohányzóban üldögélni és beszélni.Jó érzés volt, hosszú idő utána valki akit mondhatni újonnan ismertem meg és mégsem úgy akar rám folyamatosan tekinteni mint egy idegen.Sajnos van ilyen, amikor te majd bele pusztulsz és a szived beleszakad hogy egy ember aki neked sokat számit azt akarja, hogy te mindig is csak egy idegen marajd neki.Na jó mára enyi bőven elég lesz az irogatásból.Egyrészt ilyenkor már a gépet se nagyon lehet itt használni másrészt, kezdek túl mélyre ásni a saját gondolataimba meg most ennek az egész fejezetnek gyakorlatilag semmi értelme nincs.
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.